Népszava, 1998. január 24.
A tévé körültekintő módon fölkészíti a kisgyerekeket erre a durva és ocsmány világra. Legalábbis ez derül ki a Dragon Ball című hihetetlenségből az RTL Klubon. A rajzfilmben egy, valamilyen oknál fogva majomfarokkal is bíró kisfiút üldöznek különféle hadseregek és bűnhordák. Valami csodagolyóért. Kicsit későn kapcsolódtam a sorozatba, de így is lenyűgöző. Nagyjából ötpercenként akarják legyilkolni a kölyköt, aki most éppen egy toronyból menti meg egy falu idős polgármesterét, akit a tegnapi részben kicsit megrugdosott az őr. Fölnőtt katonafélék olyanokat mondanak a gyereknek, hogy "most megbánod, hogy megszülettél", "most megöllek", aztán kézzel, jóféle ninjaszerszámmal vagy valami nehézfegyverrel megpróbálják leteríteni. Persze tud karatézni, és mindenkit legyőz. Az egész példátlanul durva, ordenáré, ócska, méltatlan és undorító. Jó lenne egyszer a nyilvánosság előtt ujjal mutogatni arra a beteg emberre, aki ilyen filmeket kitalál, meg arra is, aki megveszi és beleszerkeszti a gyerekműsorba. Két napja Ranschburg Jenő azt mondta, csacsiság azt gondolni, hogy az agressziót árasztó filmek miatt nő a gyerekek körében az agresszivitás. Biztos igaza van, tehát az is csacsiság, ha a gyerekeknek szép és szelíd dolgokat mutatunk, értékeket és mértékeket, abban a reményben, hogy az ilyesmitől jobb emberek lesznek. Bár így át kell értékelni és mértékelni mindazt, amit eddig például művészetnek mondtunk.
Megjegyzés:
Azt hiszem, a cikk írója bármikor le tudna győzni egy vitában, de mégis úgy érzem, hogy egy kicsit meg kell védenem a Dragon Ball-t. Sok japán rajzfilmet láttam már, és nyugodtan állíthatom, vannak olyanok, amikhez képest a Dragon Ball igazán szolidnak mondható. Én azt érzem alapvető problémának, hogy sokan úgy gondolják, a rajzfilmek kizárólag kisgyerekeknek szólnak. Ez nem igaz, és különösen nem igaz a japán rajzfilmekre. Megtiszteltetésnek érezném, ha néhány filmen keresztül megmutathatnám a cikk írójának, hogy pontosan mire gondolok. Ami pedig a Dragon Ball-t illeti, lehet, hogy én sem vetíteném le kisgyerekeknek, de 14 éves kor fölött nem hiszem, hogy bármilyen negatív hatással lehetne egy gyerekre, mert addigra már annyi brutalitást, eroszakot és erotikus, vagy éppen perverz jelenetet látott más filmekben, vagy tv sorozatokban (vagy neadjisten az életben), hogy a Dragon Ball már meg sem kottyan neki, és a poénok vannak rá igazán nagy hatással (főleg azért, mert emberiek, a szó pozitív és negatív értelmében is, és felismer bennük olyan szituációkat, amikkel már kénytelen volt szembesülni eddigi élete során. (Tulajdonképpen ez az egyik dolog, ami jellemző a japán rajzfilmekre.)). Amikor pedig a Gondos bocsok, és a Dragon Ball között kell választaniuk, a döntés nem kérdéses. A Dragon Ball sorozat tudtommal óriási népszerűségnek örvendett a nézők körében mind Japánban, mind pedig Franciaországban, és minden esélye mag van rá, hogy itthon is népszerű legyen. Lehet, hogy gusztustalan, de az emberek mégis szeretik. Ez ugyan a saját véleményem, de szerintem ez azért lehetséges, mert a rajzfilmen felnőtt gyerekek megunták azt a bugyuta és édeskés stílust, amelyben a legtöbb rajzfilm készült. Valami újat, valamilyen friss ötletet szeretnének látni, és a japán rajzfilmek a saját erkölcsükkel és gondolatvilágukkal pont ezt hozzák el a nézőknek. (Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a japán rajzfilmek között is vannak bugyuták és édeskések, melyektől már az első pillanatban megrökönyödik az ember, és az is kétségtelenül igaz, hogy egy idő után a japán rajzfilmekre is rá lehet unni, de amíg unikumszámba mennek, addig nem hiszem, hogy ez megtörténne.) ______TELEVÍZIÓ______
|